Mielőtt rátérnék Robert Kurz „Wertkritik” iskolájának kapcsán az önmagammal folytatott polemizálás harmadik részeként beígért növekedés fétisének kérdésére, egy kis kitérőt kell tennem a marxista politikai gazdaságtanban. Eljött az ideje, hogy megpróbáljam kifejteni kritikai nézeteimet magával a…

  Jelen írásban Marx egyensúly-elméletével kívánok foglalkozni. Tisztában vagyok vele, hogy postom nem lesz túl népszerű, sőt még olvasott sem és hozzászólásokra sem nagyon számíthatok, hiszen a marxizmus politikai gazdaságtana nem tartozik a közérdeklődésre számot tartó…

  Marx a kapitalista gazdaságot mikrogazdasági szemlélettel elemezte. Ez alól kivételt talán egyedül az ágazatok közötti egyensúly kérdésének vizsgálata jelentette. De az alábbiakban látni fogjuk, hogy a marxizmus fogalmi rendszere alapján igenis lehetséges a kapitalista…

  A blogomban eddig bemutatott gondolataimat nem sokan értették és nem is nagyon mutatkozott érdeklődés az együttgondolkodásra. Ez arra késztet, hogy egyszerű számtanpéldákon próbáljam meg bemutatni a modelljeimet. Az itt leírtak két blogbejegyzésemen alapulnak, melyek címe…

  Változatlanul a liberális logika gondolatmenetét követem s abból indulok ki, hogy bármiféle termelő tevékenységnek tőkeszükséglete van, ebből következően a tőketulajdonos (a befektető) joggal várja el a tőkéjének a megtérülését, azaz haszonra tart igényt. Teszem ezt…

  Marx politikai gazdaságtanát sokan összehasonlították már a polgári közgazdászokkal. Elég, ha csak Ivánné Hild Márta „A marxi elmélet “újrafelfedezésének” története. A modern közgazdaságtan és a marxi elmélet kapcsolatáról” című munkájára utalok, amelyben a…

    Adam Smith szerint a gazdaságot egy „láthatatlan kéz” szabályozza, amely a piaci szereplők önzésén keresztül biztosítja a kereslet-kínálatnak megfelelő egyensúly kialakulását, és amely az áruk és szolgáltatások értékét is meghatározza. Mindez ideális…